2018. január 02. 00:57 - TEAharmónia

A nő 50 - január 1.

Fogadalmak napja

Pár perccel elmúlt éjfél, pedig január 1-jén akartam az első bejegyzést írni. 

Egész nap pihentem, azt mondják az év első napján nem szabad csinálni semmit. Amit semmiképpen: nem szabad szemetet kivinni, nem szabad mosni, se csirkét enni. Én úgy döntöttem, hogy akkor nem csinálok semmit.

Egész nap pihentem. Kipihentem az elmúlt évet és arra gondoltam, hogy idén 50 éves leszek.

A Van aki forrón szereti c. filmben, Marilyn Monroe szerepe szerint majdnem 25 éves és azt mondja Tony Curtisnek, hogy az majdnem egy negyed század. Ráadásul ezt úgy mondja, mintha isten tudja milyen öreg lenne. Én meg ötven leszek idén májusban, az majdnem egy fél század. Vagyis májusban pont félszáz éves leszek. 

Nincs vele problémám. Nem is érzem magam ötven évesnek. Illetve mi az, hogy nem érzem magam ötvennek? Ötven éves vagyok és ezt érzem. Hogy nem érzem magam ötvennek, az viszonyítás egy képzelt 50 éves lét érzéséhez, amitől én fiatalabbnak gondolom magam. :D :D 

Január első napján a nagy semmit tevésben az jutott eszembe, hogy nyomon követem saját magam és kitaláltam, hogy létrehozom ezt a blogot, amolyan naplónak. Miként zajlik majd ez az év? Az 50. élettel töltött évem.

JANUÁR 1. - Fogadalmak napja. Nem fogadtam meg semmit. Semmi olyasmit, hogy lefogyok vagy leszokok bármiről. Inkább az jutott eszembe, hogy mit szeretnék az 50. életévemben megtenni, ami örömmel töltene el. A lista valószínűleg hosszú lesz remélem, de amik elsőként eszembe jutottak az ezek:

- Még soha életemben nem volt PROTFÓLIÓ FOTÓZÁSom. Már ha lehet ezt mondani egy hétköznapi emberről készített fotósorozatról. Ez most divat és tényleg milyen igazuk van azoknak a hölgyeknek, nőknek, lányoknak, akik megörökítik szépségüket a jövőnek, az utódoknak, maguknak, hogy ámuljanak majd, milyen szépek voltak.

Mert tényleg gyönyörű fényképeket látok, mind gyönyörű nő és most úgy érzem, hogy én is szeretnék. Még nem tudom mikor, nem tudom kivel, tehát ki legyen a fotós és milyen stílusú legyen. Titkon még az is megfordult a fejemben, hogy glamour fotózást is szeretnék. Megnéztem a wikipédián, a glamour szó jelentése: varázslatos szépség, ragyogás;  olyan fényképészeti műfaj, amelynek célja a modell szépségének kiemelt ábrázolása. A stílus gyakran ötvözve használja a sminkelés, fodrászat, retusálás és a világítás technikáit, ezzel is hangsúlyosabbá téve a fotóalany szépségét, és elkendőzve esetleges hibáit. :)

- A másik vágyam szintén fényképhez kapcsolódik valamilyen szinten, ami elég különös. Magam is csodálkozom magamon, de eszembe jutott, foglalkoztat a gondolat. Van néhány fotós ismerősöm, akik esküvői fotókat készítenek. Nekem soha nem volt ilyen fényképem. Nem voltam menyasszony. Feleség voltam, de bementünk két tanúval, összeházasodtunk és kész. Emlékszem nagyon nem akartam menyasszony lenni. Elképzelni nem tudtam, hogy a násznép előtt én végigvonuljak és minden szempár engem nézzen. Nagyon távol állt tőlem ez a ceremónia és soha nem is bántam meg és nem sajnáltam, hogy nem voltam menyasszony. Most viszont, talán az ötvennek köszönhetően azt érzem, SZERETNÉK EGYSZER FELVENNI EGY MENYASSZONYI RUHÁT. Olyan szépek benne a fiatalok. Fiatalok! :D Na én a magam ötven évével nem lennék fiatal, de hátha engem is széppé tenne a ruha. Rendesen sminkkel, frizurával és azokkal a profi fotósokkal, akik úgy tudnak fotózni, mintha mindenki a világ legszebb nője lenne abban a ruhában. 

Ez a vágyam nem arról szól, hogy szeretnék menyasszony lenni (éppen szerethetnék is), hanem az érzésről, milyen egy menyasszonyi ruhában lenni és ha már rajtam van, akkor lefényképezni. Azóta már rég nem vagyok férjnél, viszont a világ legszebb gyerekei az enyémek, akik azóta felnőttek. Egyszer férjhez menten 20 évesen, 27 évesen elváltam, a többi néma csend. Valahogy úgy alakult, hogy nem mentem többet férjhez. A pasik sem tolongtak, de erről majd még biztos írok. A nők örök témája a férfi. A szingliknél is. Miért nincs? Hogy az úr istenbe lehet, hogy nincs? Válasz sincs.

Fél órával múlt éjfél. Korán fekvő vagyok és korán kelő. Most is már aludtam, csak a gondolat nem hagyott, hogy ezt a blogot, ha elakarom indítani, akkor illő az első napot nem ellébuskázni. :)  Megpróbálok elaludni, mert holnap munka van.

Ki vagyok és mit csinálok? Hogyan telik A NŐ 50. életéve? Természetgyógyászként és teaimádóként úgy élem-e az életem, ahogy prédikálom? Hogyan élem meg a mindennapokat, milyen kérdések foglalkoztatnak egy 50 éves nőt? 

pict0250.JPG

Címkék: vágyak A nő 50
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ano50.blog.hu/api/trackback/id/tr3813540081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása